Diplomácia magyarul

Diplomácia magyarul

Diplomácia magyarul

A szíriai polgárháború: érdekviszonyok egy háborús övezetben

2017. április 15. - Nongrata

sziria-terkep.jpgA szíriai polgárháború egy évek óta húzódó konfliktus a Közel-Keleten, amelyet a rendkívül bonyolult érdekviták tartanak életben jelenleg is. A hat éve zajló háborús helyzet résztvevőit legalább négy részre oszthatjuk, akik mögött külföldi támogatók is megjelennek. Az érdekek bonyolult hálójában gyakran maguk a szegmensek tagjai sem értenek egyet abban, hogy kiért harcolnak és miért.

 2017 áprilisában a polgárháború legsúlyosabb vegyi támadását követték el Szíria északnyugati részén, Han Sejkun településen. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja 86 halálos áldozatról írt jelentést. A nemzetközi közösség nagy része szerint Bassár el-Aszad, Szíria elnöke vetett be mérges gázt az ellene felkelők ellen, amit az elnök azóta is tagad. Egyesek szerint a szír kormányerők orosz segítséggel vitték véghez a támadást. A bombázást elítélve és arra reagálva, az Egyesült Államok légitámadást mért egy, a szír kormányerők által használt bázisra. Ez egy hatalmas változás a szíriai háborúban, hiszen eddig az USA kizárólag az Iszlám Állam elleni harcra koncentrált a régióban. Ahhoz, hogy megértsük, hogy alakult ki a jelenlegi feszült helyzet, meg kell néznünk, hogy kezdődött a konfliktus.

A háború első lövéseit Aszad elnök indíttatta 2011 márciusában egy békés demonstráció ellen az arab tavasz kibontakozása elején. Ez csak még nagyobb tüntetéseket generált, ami pedig még erőszakosabb ellencsapást vont maga után az elnök részéről. Júliusban már a tüntetők vissza is lőttek és számos katona csatlakozott hozzájuk. Ők magukat a Szabad Szíriai Hadseregnek nevezték - így lett a felkelésből polgárháború. A világ minden tájáról elkezdtek szélsőségesek beözönleni Szíriába, hogy csatlakozzanak a felkelőkhöz. Ezt Aszad maga is ösztönzi ezt a folyamatot, mi több számos dzsihádista foglyot engedett szabadon, hogy szélsőségességgel mossa össze a felkelést; ezzel nehezítve a külföldi érdekeket, hogy a Szabad Szíriai Hadsereg mögé tudjanak állni.

2012 januárjában az al-Káida egy új ágazatot hozott létre Szíriában an-Nuszra Front néven. Majdnem egy időben a szíriai kurdok, akik már régóta autonómiára vágytak, fegyvert fogtak és az Aszad uralma alól való kilépést kezdeményezték északon. Ez év nyarán a szíriai konfliktus egy proxy háborúvá vált. Irán, Aszad legfontosabb szövetségese beavatkozott az ő oldalán. 2012 végére Irán naponta küld teherszállító gépeket Szíriába katonák százaival együtt. Ezzel egy időben a gazdag arab államok a Perzsa-öbölből elkezdenek pénzt és fegyvereket küldeni a felkelőknek, főleg azért, hogy szembe menjenek Irán befolyásával. Irán akkor erősíti meg támogatásáról a felkelőket, amikor a Hezbollah, egy Irán által támogatott libanoni félkatonai szervezet csatlakozik a konfliktushoz, hogy Aszad mellett harcoljon. Erre Szaúd Arábia azzal válaszol, hogy még jelentősebb összeget és még több fegyvert küld a felkelőknek - ekkor Jordánián keresztül, aki szintén Aszad ellen lépett fel.

2013-ra a Közel-Kelet két részre bomlik: szunnita hatalmakra, akik általánosságban a felkelőket támogatják és a síitákra, akik általában Aszadot támogatják. Áprilisban a szíriai atrocitásokra és növekvő halálos áldozatok számára reagálván Obama elnök kormánya egy titkos rendeletet hoz, amiben felhatalmazzák a CIA-t, hogy szíriai felkelőket képezzen ki és szereljen fel. Azonban a programot ideiglenesen leállítják. Ugyanakkor az Egyesült Államok sürgetni kezdi az arab országokat, hogy ne támogassanak szélsőségeseket. Augusztusban Aszad kormánya vegyi fegyvert vetett be, amit az egész világ elítél. Obama válaszcsapással fenyegette meg Szíriát, de egy orosz közvetítéssel létrejött alku hatására visszakozott. Mégis ez az incidens alakította Szíriát a nagyhatalmak vitaterepének az Egyesült Államok és Oroszország közt: Oroszország az Aszad-rezsimet támogatta, az USA pedig az ellen volt. Néhány héttel később, azzal hogy mégis megérkeztek Szíriába a CIA által kiképzett katonák és fegyverek, az Egyesült Államok a háború résztvevőjévé vált. 

2014 februárjában valami olyasmi történik, ami alapjában véve változtatta meg a háborút: egy iraki székhelyű al-Káida csoport egy belső nézeteltérés miatt kilép a terrorszervezetből. A csoport az Iraki és Szíriai Iszlám Államnak nevezi el magát és az al-Káida ellenségévé válik. Az Iszlám Állam főként nem Aszad ellen harcol, hanem más felkelők és a kurdok ellen, hogy létrehozzák saját miniállamukat, amelyet kalifátusnak neveznek. Ettől a nyártól kezdve területek szerezve átvonulnak egész Irakon, közben az egész világot maguk ellen fordítva. Szeptemberben, egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok majdnem megtámadta Aszadot, most az Iszlám Államot kezdi bombázni. Ugyanekkor az Amerikai Védelmi Minisztérium, a Pentagon elindítja saját programját, hogy szíriai felkelőket képezzen ki, de csak azokat képzik ki, akik hajlandóak az Iszlám Állam ellen harcolni és nem Aszad ellen.

Közben Törökország kurd csoportokat kezd bombázni Irakban és török területeken, miközben a kurdok az Iszlám Államot támadják Szíriában. Ezzel el is érkeztünk a probléma gyökeréhez: az Egyesült Államok az Iszlám Államot látja főellenségként, azonban szövetségeseinek, mint Törökországnak és más közel-keleti országoknak más prioritásaik vannak. Ez is megmagyarázza a sok bonyolult szövetségeket a régióban.

2015 őszén Oroszország avatkozik bele közvetlenül a konfliktusba azzal, hogy néhány tucat harci repülőgépet küld Aszad elnöknek Szíriába. Az oroszok azt állították, hogy ezek a gépek az Iszlám Államot hívattak bombázni, azonban végül kizárólag a felkelőket fogják támadni.

2016-ban Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztásokat. Trump kijelenti, hogy távol fog maradni Szíriától és, hogy Aszadnak kellene hatalmon maradnia. 2016 végén, az oroszok légierejével támogatott Aszad visszafoglalja Aleppo városát, a felkelők utolsó erődjét. Majd 2017 tavaszán, Aszad újra vegyi fegyvert vet be saját állampolgárai ellen. Több mint 80 szír veszti életét a támadásban, köztük legalább 20 gyermek. A támadást követően Trump elnök véleménye teljesen megváltozik. Reagálva a Aszad tettére, az amerikaiak napokon belül lebombáznak egy szíriai légibázist. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kormány közvetlenül megtámadta az Aszad-rezsimet, ami újra összekeveri a már amúgy is összekuszált szíriai konfliktust.

Szíria romokban hever. Annak ellenére, hogy Aszad nagy területeket foglalt vissza, a felkelők sok helyen kitartanak. S mivel a külföldi hatalmak folyamatosan támogatják az összes résztvevő oldalt, még nagyon távolinak látszik a vége. 

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaciamagyarul.blog.hu/api/trackback/id/tr212428889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oassasa 2017.04.20. 05:40:40

Arab tavasz kormányellenes megmozdulásait, még Szíriában is nehezen elképzelhető, hogy más antidemokratikus arab államok pénzeljék. Ennek ellenére elgondolkodtató, hogy 2011 nyarára a reguláris hadsereg képtelen volt felülkerekedni a felkelőkön. Események nagyban hasonlítottak a Líbiai forgatókönyvhöz, de itt az Oroszok nem voltak hajlandóak hozzájárulni a légtérzárhoz, ráadásul a megerősödő felkelők egymás ellen is elkezdtek háborúzni.
Szíriában mindenki megtalálta a maga terroristáit akiket bombázhatott, még Izrael is.
süti beállítások módosítása