Diplomácia magyarul

Diplomácia magyarul

Mekkora az esélye egy atomháborúnak?

2017. április 21. - Nongrata

Szakértők szerint a következő tíz évben reális esély van arra, hogy valamelyik atommal rendelkező hatalom megnyomja az indító gombot. Valóban ilyen nagy a baj? 

Valójában az esély egy nukleáris háborúra közel sem olyan nagy, mint egykoron volt. Az 1980-as években az atombombák száma 70 000-re volt tehető a világban. Mára ez a szám 15 000-re csökkent. Persze a kevesebb robbanófej nem feltétlenül jelent kisebb feszültséget. Ha egy világméretű konfliktus jelenleg nincs is kilátásban, a regionális atomháború lehetősége bármikor fennállhat, például India és Pakisztán között. Ha ez a két viszonylag kisebb nukleáris fegyverkészlettel rendelkező szomszédos ország csak a felét használja fel az arzenáljának, annyi füst és por kerülne a sztratoszférába, ami az egész bolygóra szétterjedve képes lenne évekig elállni a napsugarakat. Az égésből származó feketeszén egy része a levegőben maradna, másik része pedig eső formájában hullana a földre. Már csupán ettől milliók vesztenék életüket. A háború után elkövetkező években, amikor a füst már elült, a légkörben történő kémiai reakciók teljesen elfogyasztanák az ózonréteget, a Föld hőmérséklete növekedésnek indulna, a csökkent UV-védelem ellehetetlenítené a növénytermesztést és a bőrrákos megbetegedések számát jelentősen megnövelné. És most csak egy regionális nukleáris konfliktusról beszéltünk.

800px-ivy_mike_eniwetok-atoll_31_oktober_1952.jpg 

A legfélelmetesebb vízió azonban az, ha az Egyesült Államok és Oroszország esne az atomháború hibájába. Egy nagy léptékű nukleáris háború a két nagyhatalom között nem mást jelentene, mint a civilizáció végét. Anélkül, hogy drámaiak vagy túlzók lennénk, valószínűleg tényleg ez történne. Jelenleg az USA és Oroszország rendelkezik az atombombák 90 százalékával. Ezek közül sok lehet öreg és valószínűleg hibás, viszont önmagában a tárolásuk is nagy veszélyt hordoz. Képzeljük el! Ha a két ország közül az egyik elindít néhány nukleáris töltetet a másik irányába, a megtámadott állam válaszul még többet fog a támadóra és más stratégiailag fontos területre lőni. Amerika és Eurázsia nagyvárosainak százait nyelné el a hatalmas tűzvihar. Több millió tonna füst kerülne a légkörbe a nap útját teljesen elállva hosszú évtizedekig, aminek hatására a hőmérséklet folyamatosan csökkenne, így hosszútávon egy újabb jégkorszak alakulna ki a Földön. Az emberiség egy része azonban már nem élné meg ezt a lehűlést, mivel akit közvetlenül az atombombák becsapódása nem ölt meg, azt a gigantikus mérgező felhők érnék utol. Képtelenség lenne állatot tenyészteni vagy növényt termeszteni és valószínűleg az élelmiszerrel, vízzel, árammal felszerelt menedékhelyeken meghúzódok sem élnék túl a katasztrófát. Elég rémisztő vízió, de nézzük mely országok lennének képesek akár holnap pokollá változtatni bolygónkat. Jelenleg Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris fegyverarzenállal, ami 7000 robbanófejet jelent. Őt az Egyesült Államok követi nem sokkal lemaradva 6800 bombával. Ezután Franciaország 300, Kína 200, az Egyesült Királyság 215, Pakisztán 140, India 110, Izrael 80, Észak-Korea pedig feltehetőleg 10 atomtöltettel rendelkezik.

A világbéke legfőbb ellensége?

Az világbékére az egyik legnagyobb veszélyt a tömegpusztító fegyverek jelentik. Az ilyen fegyverek lehetnek biológiai, vegyi, radiológiai és nukleáris fegyverek. A nukleáris fegyverek energiájukat a magreakcióból, atommag-átalakulásból szerzik és besorolásuk szerint lehetnek atom-, hidrogén- és neutronbombák. A történelem során eddig csak az Egyesült Államok vetett be éles nukleáris fegyvert a második világháború alatt. A két japán várost, Hirosimát és Nagaszakit ért támadás következtében több százezer ember vesztette életét. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már jóval nagyobb pusztítást végeznének a háborús alkalmazásra használt atombombák, ezért nagyon fontos, hogy valamilyen korlátok között lehessen tartani a különböző országok nukleáris raktárkészleteit. Számos szervezet és egyezmény tűzte ki célul, hogy ezeket a korlátok létrehozzák és betartassák. Nézzünk meg néhányat!

nuclear-weapons-uranium-centrifuge.jpg

Aláírni, korlátozni, ellenőrizni

Az atomenergia békés célokra való felhasználást népszerűsíti az 1957-ben alapított Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA). A bécsi központtal működő nemzetközi szervezet célja biztosítékot nyújtani a nukleáris anyagok visszaélésszerű felhasználása ellen. A részben független ügynökség már hatvan éve arra törekszik, hogy nukleáris biztonsági szabványokat hozzon létre és azokat az előírásokat betartassa a tagországaival. Ahogy írtam csupán részben független, hiszen az Ügynökség beszámolási kötelezettséggel bír az ENSZ Közgyűlés és a Biztonsági Tanács felé. Jelenleg – mivel a legtöbb ENSZ tagállam belépett – már 168 ország támogatja - elviekben - a kezdeményezést. Az intézmény fennállása során kilépett négy tag közül csupán Észak-Korea nem tért vissza az IAEA-ba; Kambodzsa, Nicaragua és Honduras mind újracsatlakoztak. Míg az Atomenergia-ügynökséghez tartozás egyfajta elkötelezettséget jelent a világ biztonságosabbá tétele mellett, rengeteg hozzáértő fogalmazta meg kritikáját a működésével szemben, miszerint a 2011-es japán fukusimai atomerőmű-baleset is bebizonyította, hogy a szervezet nem rendelkezik elegendő felügyeleti joggal.

Az egyik legszélesebb hatáskörrel rendelkező nemzetközi szerződés, amely az atomenergia felhasználását igyekszik korlátozni a Nukleáris Non-proliferációs Egyezmény, más néven az atomsorompó-egyezmény. Ahogy a nevéből is látszik, a szerződés nukleáris fegyverek elterjedését hivatott gátolni. Az atomsorompó-szerződés lényege három egyszerű elv mentén nyugszik: a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok a leszerelés irányába mozduljanak el, a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok ne jussanak hozzá és végül minden ország hozzáférhessen a békés célú nukleáris energiához. Az 1968-ban aláírt szerződés 1970-ben lépett hatályba, jelenleg 191 ország része az egyezménynek, amelyet csupán négy ENSZ tagállam nem fogadott el eddig: Izrael, India, Pakisztán és Dél-Szudán. A non-proliferációs megállapodás szerint öt atomhatalom van jelenleg; ezek közé az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína tartozik, akik egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjai egészen véletlenül. Ezeken kívül négy államról ismert vagy vélt, hogy nukleáris fegyverrel rendelkezik: India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. 

Ezeken felül az 1963-ban eredetileg az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió által aláírt korlátozott nukleáris kísérleti tilalomról szóló, magyarul nemzetközi atomcsendegyezményként ismert szerződés megtiltja a légköri, vízalatti és világűri atomkísérleteket. Bár azóta több, mint száz ország csatlakozott a megállapodáshoz, azonban Franciaország és Kína nem. Az ENSZ Közgyűlése által 1996-ban elfogadott átfogó atomcsendegyezmény azonban még azóta sem lépett életbe, mivel számos ország a mai napig nem volt hajlandó aláírni.

nuclear-bomb-explosion-1600x900.jpg

Tehát léteznek törekvések, ratifikált és nem ratifikált egyezmények, amelyek célja egy jobb és biztonságosabb világ megteremtése. De vajon hogy lehet ellenőrizni a fent említett szervezetek és megállapodások tagországainak a tevékenységét? A szerződések betartásának nyomon követését geofizikai és egyéb technológiák segítségével ellenőrzik: elsősorban földrengésmérési, hidroakusztikai, infrahang, sugárvédelmi megfigyelésekkel. Ezeket a módszereket használják a Föld több száz pontján elhelyezett ellenőrző állomásokon, hogy nyomon kövessék a  légköri, föld- és vízalatti nukleáris robbantások jeleit. Az egyezményekkel előírt szakértők által véghezvitt helyszíni ellenőrzések mellett az Egyesült Államok pedig műholdat is felküldött kizárólag ezen törekvések kontrollálása érdekében.

Mi a cél?

A nagyhatalmak erejüket bizonygatják vele, a kisebb országok a túlélés eszközének tartják. Meglepő módon abban még Csernobil és Fukusima után is sokan egyetértenek, hogy békés célokra való használásával nincs nagy probléma. Rossz kezekben azonban a világ végét is jelentheti. Ahány ország, annyiféle hozzáállás. Míg Észak-Korea kérkedik az atomkísérleteivel, Franciaország bánja őket, Izrael pedig nem vallja be. A jobb megelőzni a bajt elvén mindenki érdeke lenne, ha minimalizálnánk mind a nukleáris kísérletek, mind a fegyverek számát. Ugyanis azt kijelenthetjük, ha a nemzetközi közösség nem sürgeti az atommal rendelkező és rendre kísérletező országokat a lefegyverkezésre, egy esetleges atomháború lehetősége egyre nagyobb lesz.

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaciamagyarul.blog.hu/api/trackback/id/tr1812440487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

exterminador 2017.04.21. 14:42:03

Egy regionális konfliktus legalább megállítaná a globális felmelegedést. Ennek örülni kell!

exterminador 2017.04.21. 14:42:41

Egy regionális konfliktus legalább megállítani a globális felmelegedést. Ennek örülni kell!

LiberAll 2017.04.21. 14:50:44

Hm, érdekes, akkor csoda, hogy élünk, több mint 2000 Nukleáris (atom-hidrogén ) bobbát durrogtattak el a fentebb felsorolt országok, kivéve Észak Korea! Ha ennyire veszélyes volna már nem élnénk. Hirosíma, s Nagaszaki is köszöni szépen, de megvannak. Chernobilban is igen szépen éldegélnek az állatok... Nem kellene itt a pánikot kelteni... !!!! Igen, az rohadt kellemetlen, ha arra ébred az ember, hogy a plafon elpárolgott és ég minden, de ha nem kap közvetlen találatot, s van egy kis normális túlélési ösztöne, akkor túl lehet élni. Az egy másik kérdés, hogy érdemes-e

Kishableany 2017.04.21. 14:57:48

Az a baj, hogy az emberiseg tuleleset nemcsak a kozvetlen nuk,earis csapas, vagy a nuklearis tel, vagy a nuklearis esok fenyegtik, hanem a sajat tulspecializalt eletmodunk: jelentkezzen ki tud tehenet fejni, ki tudja wikipedia nelkul, hogy mikor mit kell vetni es aratni, ki tud szoni-fonni, ki ismeri a gyogynovenyek hatasait, ki tud lovat szeker ele fogni, disznotvagni, sajat kis kezevel valyogot vetni? A legtobb varosi ember nem tudja, es a videkiek is mar csak reszfeladatokat ismernek. Akit egy nagyvarosban er az egesz, hogyan fog mvelheto teruletnek egyaltalan a kozelebe jutni, lehet, hogy tobb szaz kilometert kellene gyalogolni viz es elelem nelkul. Sok megapolisz eseteben hamarabb hal szomjan, minthogy gyalog elerjen a varos hataraig! Tokio, New York, Mexikovaros stb

Az atombombak hatasarol pedig egy szemelyes megfigyeles: amikor eszak-koreaiak kiserleti robbantast hajtanak vegre, akkor par nappal kesobb Europaban esik a ho. Evek ota figyelem. Most sem veletlenul kempingezik 200 ember Galyateton a ho miatt a vilagtol elvagva, tessek visszanezni az egy hettel korabbi hireket. A sajto szerint sikertelen volt a robbantasi kiserlet. Aha, es akkor most viccbol ulunk nyakig a hoban fel Europaban....

Stenonis 2017.04.21. 15:00:58

@LiberAll:
Azért nem mindegy, hogy azt a 2000 robbantást 65 év alatt csináljuk meg, egy részüket föld alatt elsütve, vagy 2-3 óra alatt.

Stenonis 2017.04.21. 15:03:58

@Kishableany:

Tudok saját kezűleg disznót vagy csirkét vágni :)
Sőt, nagyjából tudom, hogy mikor mit kell elültetni.

Egy föld alatti robbantásnak meg semmi köze sincs az időjáráshoz.

jandera 2017.04.21. 15:11:42

@Kishableany: Egyetértek veled! De.
Nehogy arra kelljen készülni (edzeni, óvóhelyet építeni, felhalmozni ), hogy kitörhet a "világvége"!
Pont az ellenkezője. Az államok egymás ellen fegyverkeznek, és ennek kéne véget vetni! A globalizáció egyik eredménye, hogy lassan minden országnak lesz más országokban működő befektetése, gyára (gonosz multik) és ezt nem igazán szeretné széjjel bombázni. A másik, pedig az, hogy lehetne annyi tisztelet egymás iránt, hogy néhány ország nem távolodni igyekezne a többiektől (mint kis hazánk), hanem közeledni. Az egyezményeket ratifikálni, az ellenségképeket semlegesíteni, és abbahagyni az uszítást mások ellen. A felmelegedés néhány évtizeden belül "migráncsok" százmillióit kényszeríti lakóhelyük elhagyására, ha addig nem sikerül egy korrekt globális humanista szervezetet létrehozni, sokan fognak fegyverekhez nyúlni mind a befogadó, mind a menekülő oldalon. Akkor lesz az igazán nagy baj. Az önálló nemzetállamok nem tudják majd kezelni a kezelhetetlent. Aztán jön a kampec!!!

zsa63 2017.04.21. 15:12:23

@Stenonis: Ráadásul az 2000 kisérleti robbantás leginkább néhány kilotonnás töltettel történt! Ma van olyan robbanófej, amit tengeralatjáró is elvisz és nagyobb, mint a 2000 kisérleti robbantás összesen!
Szóval elég néhány töltet és nekünk bizony befellegzett. Még azok járnak a legjobban akik az epicentrumban vagy a közelében vannak, mert azok még fel sem fogják mi történt. A robbanás terjedése ott gyorsab mint az idegpályák sebessége. Aki viszont 1-2 évig sugárbetegségben szenved... :( Szóval inkább az epicentrum. Csak arra itt Magyarországon kicsi az esély.

jandera 2017.04.21. 15:14:51

Még két idézet, nem tudom kitől.
- Ha atomvillanást látsz, ne állj tank mögé, mert rádolvad!
- Ha túléled az első csapást, ne vizet, élelmet keress először, hanem fegyvert! Azzal lehet szerezni minden mást...

zsa63 2017.04.21. 15:19:48

@jandera: Mi ezt a seregben anno úgy "tanultuk", hogy ha atomvillanást látsz, akkor jól nézd meg, mert az az utolsó, amit látsz az életben! :(

Kishableany 2017.04.21. 15:28:26

@jandera: en az atomhaboru utani tulelesi eselyeket latolgattam egy olyan vilagban, ahol gyalog a varos szeleig sem erunk el, mert kozben szomjan halunk, es meg ha esetleg netalantan veletlenul el is erunk vlami muvelesre alkalmas helyre, hat sokunk nem igazan tudna, hol is fogja meg a kapa veget es hol a tehen eleje. Amugy meg igen, egyetertek, pont hogy el kellene kerulni az atomhaborut, mivel a beke es prosperitas mindenkinek kedvezobb, mint haboru, pusztulas, halal, dogvesz, betegseg.

Stenonis 2017.04.21. 15:37:40

@zsa63:
Azért robbantottak durván nagy tölteteket is.
A szovjet cár bomba 50 megatonnás volt. A fénye 1000 km-re látszott.
Az amerikaiak is robbantottak fel 15 megatonnás hidrogénbombát.
Kellő készlettel simán túl lehet élni. Kb. fél évet kell kibírni valahol a föld alatt, lehetőleg olyan helyen, ami nem kap közvetlen találatot.

Stenonis 2017.04.21. 15:41:47

@Kishableany:
Fölösleges kigyalogolni a városból. Kell keresni nagy bevásárlóközpontokat vagy áruházak logisztikai központját.
Ott fel lehet tankolni konzervekből, és palackos italokból. Ezek akár évekig is elállnak.

Viszont, hogy tényleg te szerezd meg a kaját, előbb keress fel egy közeli rendőrőrsöt, hogy legyen kellő mennyiségű lőszered és lőfegyvered.

odamondó 2017.04.21. 15:45:04

Atomháborúra az esély 0. Sima háborúra is kb 0. Precíziós teljesen másfajta hadviselés folyik mint ami régen ment.

Gipsz Ferenc 2017.04.21. 16:56:06

A M.A.D. (Mutually Assured Destruction) ma mar csak anakronisztikus elmelet a vegso megoldasra. Meg az Amcsik es az Oroszok sem alkalmaznak. Jo ideje mar a rugalmas reagalas van teriteken. Raadasul manapsag ezt is felvaltani latszik az asszimetrikus harcaszat. Egy kupac AK-val felszerelt terroristara meg nem nagyon eri meg atomot dobni.

Veletlen kiloves eselye mind az USA, mint az Orosz oldalon minimalis. Ha viszont megis megtortenne es semmilyen emberi beavatkozas nem tudna megallitani oket, akkor a a szenvedo fel azonos mennyisegu es ereju raketaval valaszolna nagyjabol azonos fontossagu celpontok ellen.

Ha a kezdo fel erre ujabb raketakat lo ki, akkor ez az "eszmecsere" addig folytatodik, amig valamelyik fel abba nem hagyja vagy ki nem fogynak a kiloheto raketakbol.

Kishableany 2017.04.21. 16:58:59

@odamondo: szerintem ezt a hadviselesrol szolo elmeletet meseld el a szireknek, yemenieknek, irakiaknak, es a donyeci ukranoknak, biztos orulni fognak neki...

Tehat: kiterjedt atomhaborura az esely nullahoz kozeli, de atomcsapasra ket orszag kozott pl eszak-korea kilo egy raketat az usa, japan, vagy del-korea fele es erre kap viszontvalaszt, na ennek mar van par szazalek valoszinusege. Ugyanigy ha Iran kifejleszt egy bombat, nehez elkepzelni, hogy ne "probalnak ki" Izrael iranyaban. Ahogy a poszter is irja, a paki-indiai viszonyban sem tul higgadt emberekrol beszelunk, akik kepesek lennenek a zsigeri indulatok helyett gondolkodni. Valamivel nagyobb a valoszinusege, hogy terrorista alakulatok piszkos bombat keszitenek es valahol felrobbantjak, mindegy nekik, mert csak a pusztitas es a felekem-keltes szamit.

Vegul a hagyomanyos haboru: szeretjuk azt gondolni, hogy mar csak a dronok lovik egymast, de sajnos a technologia meg mindig tul draga, az emberelet meg olcso. Szoval a hagyomanyos haboru eselye mindig egy kicsit novekszik, amikor valaki azt mondja, hogy nem kell az EU, meg szantsuk be az ENSZ-t es szorjuk be a helyuket soval, vagy hogy csokkentsuk a harmadik vilagba iranyulo segelyezest. Es ahogy valaki kicsit feljebb fejtegette: a nagy globalis fenyegetesek pl a felmelegedes miatt megindulo migracio (es itt most tobb szazmillio emberrol beszelunk, nem befogadando 1300-rol) sem sci-fibe illo lehetoseg sajnos, es nem fogjak szepen kerni a vizet meg a kenyeret.

Nem azt mondom, hogy kezdjunk el bunkert epiteni, inkabb azt, hogy ertekeljuk kicsit jobban a beket, es tegyunk a novekvo gyulolet ellen, mert ha nem igy teszunk, az vegul senkinek sem lesz jo.

Serény Vélemény 2017.04.21. 17:26:48

100%, hogy ez atomháború:
16. És a lovas seregek száma két tízezerszer tízezer vala; hallottam a számukat.
17. És így látám a lovakat látásban, és a rajtuk ülőket, akiknek tűzből és jácintból és kénkőből való mellvértjeik valának; és a lovak feje olyan vala, mint az oroszlánok feje; és szájukból tűz és füst és kénkő jő vala ki.
18. E háromtól öleték meg az emberek harmadrésze, a tűztől és a füsttől és a kénkőtől, amely azoknak szájából jő vala ki.
19. Mert az ő hatalmuk az ő szájukban van, és az ő farkukban; mert az ő farkaik a kígyókhoz hasonlók, amelyeknek fejeik vannak; és azokkal ártanak.

(Amikor ezt leírták, akkor még összesen volt az egész római birodalom lakossága kb 60 millió ember.)
Ma kétszázmilliós hadsereget lazán ki tudnának állítani főleg ha beszáll Kína, India, Japán.

A rakétaindítás pont úgy néz ki, mint egy kígyó, a feje a robbanófej és maga a rakéta, a farka meg a fúvókákon kiáramló égéstermék. Az, hogy kétszázmillió katona lemészároljon 3 milliárd körüli embert, csak atommal és/vagy ABV fegyverekkel képzelhető el.

Fermentátor · http://fermentator.blog.hu/ 2017.04.21. 17:40:20

"Az égésből származó feketeszén..."

Hogy mi????? A szén nem származik égésből, legfeljebb is elég. Ez így félreérthető. Már csak azért is, mert a feketeszén kifejezést pedig egyébként is egy ásványkincsre használjuk, mely jórészt biogén eredetű, széntartalma pedig kb 80-90%.

Fermentátor · http://fermentator.blog.hu/ 2017.04.21. 17:44:15

"Az világbékére az egyik legnagyobb veszélyt a tömegpusztító fegyverek jelentik."

Ez nem tény, legfeljebb is feltételezés. Mindenesetre én pedig azt feltételezem, ha nem lettek volna atomfegyverek, az USA és az oroszok már réges rég, talán még az ötvenes években egymásnak estek volna. Innen nézve tehát azt is lehet mondani, a tömegpusztító fegyverek arra jelentettek/jelentenek biztosítékot, h a két nagyhatalom ne essen egymásnak.

wovbagger 2017.04.21. 17:45:25

"Az égésből származó feketeszén egy része a levegőben maradna, másik része pedig eső formájában hullana a földre."
Annak idején figyelhettél volna kémia- és fizikaórákon, mert ez így nettó hülyeség.

"Az világbékére az egyik legnagyobb veszélyt a tömegpusztító fegyverek jelentik."
Fogalmazásból egyes, leülhetsz. Emellett a világbékére a legnagyobb veszélyt nem a tömegpusztító fegyverek, hanem az emberek jelentik. Közülük is azok, akik az indítógombok, illetve -kódok közelében lebzselnek: a politikusok és a katonák.

Alick 2017.04.21. 17:48:43

@Kishableany: "meseld el a szireknek, yemenieknek, irakiaknak, es a donyeci ukranoknak, biztos orulni fognak neki..."

Ezek inkább polgárháborúk, mintsem klasszikus háborúk. Rommel egy hét alatt bedarálná az ISIS-t, persze kevés civil túlélővel.

"a felmelegedes miatt megindulo migracio (es itt most tobb szazmillio emberrol beszelunk, nem befogadando 1300-rol) sem sci-fibe illo lehetoseg sajnos, es nem fogjak szepen kerni a vizet meg a kenyeret."

Ha nincs együttműködés a migránsok részéről, akkor a probléma a tűzerő paritás szintjére redukálódik.

Fermentátor · http://fermentator.blog.hu/ 2017.04.21. 18:01:23

"Ha nincs együttműködés a migránsok részéről, akkor a probléma a tűzerő paritás szintjére redukálódik."

Gondolod, hogy ezt teszik a keresztény Európában, ahol az épületekről még a keresztet is leszedték, nehogy megbántva érezzék magukat a muszlim migránsok? (Olaszországból érkeztek ilyen hírek 2015 őszén.)

midnight coder 2017.04.21. 19:05:58

@Fermentátor: Attól függ. Itt igen. Nyugat-Európának viszont már kevésbé jók az esélyei. Mire észbekapnának, hogy elfoglalták az országukat, már rég kisebbségben lesznek. És akkor fog megindulni a második menekülthullám, immár Nyugat-Európából: jönnek majd a franciák, németek, svédek ide Kelet-Európába, illetve az oroszokhoz.

Gipsz Ferenc 2017.04.21. 19:09:27

@Alick: Rommelnek a francia partizanokat sem sikerult bedaralnia. Pedig azok kismiskak voltak az IS-hez kepest.

kvadrillio 2017.04.21. 19:39:05

Trump IQ-jától függ ! :O))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

kvadrillio 2017.04.21. 19:40:40

.....de...azért remélem már bemérték őt ! :DDDDDDDDDDDDD.....MINT AHOGY PUTYINT IS ! :o)

Zsíros Bödön 2017.04.21. 19:50:40

Az tomegpusztito fegyverek maga a vilagbeke. Es nem forditva. Nem merjuo hasznalni a kovetkezmenyek miatt, es egyeb haborut se merunk inditani a lehetseges kovetkezmenyek nelkul

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2017.04.21. 21:16:09

ha nem lenne a MAD, és a kölcsönös nukleáris elrettentés, akkor kb 30 éve folyamatos háború zajlana a keleti és a nyugati blokk között, akkor nem hidegháború lett volna, hanem végtelen forró háború

amit nem is akar senki megnyerni, mert a cél a saját lakosság korlátok nélküli elnyomása, amire a háborús propaganda tökéletes eszköz

aki olvasta az 1984 című könyvet, képet kaphattott arról, mi lenne, ha nem lennének atomfegyverek, amelyek lényegében megakadályozzák egy újabb világháború kitörését

de ez persze csak addig tart, amíg elég sok atomfegyver van hadrendbe állítva, és kellő erőegyensúly van a hagyományos fegyverzet terén is ahhoz, hogy senki ne próbálkozzon egy elsöprő csapással, amire a gyengébb fél már nem tud válaszolni

kiskutyauto 2017.04.22. 02:40:22

Kimaradt az, hogy egy nagyhatalmi atom-világháború következménye, nem csak planetáris nukleáris tél és sötétség lenne, hanem, nem utolsó sorban, a bekövetkező jégkorszakot mi élőlény esetleg túlélte volna, azt az atomsugárzás fogja elpusztítani. Ha egymásnak esik USA és Oroszország, nem csak az emberi faj, hanem az élet pusztul ki a bolygónkon, nagyon kevés kivétellel, mint a csótány, patkány, medveállatka, bizonyos planktonok és egyéb egysejtűek (nem túl sok növény faj, pl mohák, zuzmók, növényi egysejtűek, melyek nem a sugárzás, hanem a fény hiánya, és az eljegesedés miatt) néhány szívósabb halfaj, vizi hüllő és puhatestű... Hosszú távú folyamatként viszont nem megmondható, hogy a csekély túlélő faj és populáció is túlél-e... ha nem tudnak újra evolválódni elszaporodni, diverzifikálódni, akkor igen sanszos hogy a Földet moszatok fogják benépesíteni jó néhány milliárd évig... s mire újra kifejlődne komplex, pláne urambocsá értelme élet, addigra kozmikus kataklizmatikus okokból, újra kipusztulna az egész...

Alick 2017.04.23. 01:31:02

@Fermentátor: Ha odáig fajulnak a dolgok, Európában megjelennek majd azok a kormányok, akik mernek majd kemény kézzel rendet csinálni.

Alick 2017.04.23. 01:37:59

@Gipsz Ferenc: A Résistance stratégiailag nem sok vizet zavart a D-nap előtt, így a németek se kezdték megtizedelni a francia lakosságot.
Az ISIS területein egy komolyabb szőnyegbombázás tüzérségi előkészítéssel és erőteljes támadással elérné a célját, bár kevés felszabadítandó lakosság maradna.