Diplomácia magyarul

Diplomácia magyarul

Diplomácia magyarul

A kémből lett elnök

2017. június 15. - Nongrata

putin_ruso.jpg

Vlagyimir Putyin 18 év alatt teljesen a képére formálta Oroszországot. Milyen eszközökkel lett egy titkosszolgából az ország első embere és vajon meddig van még tartaléka?

Putyin 1999 óta vezeti Oroszországot. Azóta az országot egy autoriter és militarizált társadalommá alakította. Sikeresen betört Oroszország két szomszédos államába is és megerősítette a kapcsolatát Szíriával és Iránnal. Szándéka, hogy ellenálljon a nyugati világrendnek, úgy tűnik működik. Hogy megértsük, hogy képes egy ember ilyen erős hatást gyakorolni az országára, vissza kell menni az időben a káoszig és korrupcióig, ami megbénította Oroszországot a Szovjetunió összeomlása után.

Amikor a berlini fal leomlott a 40 éves Putyin a KGB titkosügynökeként dolgozott Kelet-Németországban. A Szovjetunió 15 új országra esett szét 1991-ben, beleértve az Oroszországi Föderációt. Putyin szemében Oroszország elvesztett több mint 3 millió négyzet kilométert a területéből. Később ezt a század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte siránkozva, hogy több 10 millió hazafias társa Oroszország területén kívülre került.

Az új kormánynak fel kellett számolnia közel 45 ezer közvállalkozást úgy mint energetikai, bányászati és kommunikációs cégeket, amelyeket azelőtt a kommunista rezsim vezetett. Ez káoszt szült. Az orosz gazdaság szabadesésbe kezdett és az összes vállalat néhány rendkívül gazdag ember kezébe került, akiket ma Oroszország oligarcháinak nevezünk. Ugyanakkor az új orosz állam nehéz időket élt meg, hogy megalapítsa magát. Oroszország első elnöke, Borisz Jelcin nagyon népszerűtlen volt, amiért együttműködött a nyugattal. Ami még rosszabb, hogy alkohol problémái is voltak, amiért sok orosz csupán egy kínos jelenségnek tartotta. Annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson, az oligarchákra támaszkodott, így jelentős politikai erőhöz juttatta őket.

putin1.jpg

Putyin elhagyja a KGB-t 1991-ben és Szentpétervár alpolgármesterévé válik. Putyin arra használja a pozícióját, hogy különleges bánásmódban részesítse barátait és szövetségeseit a magánszférában. Segít nekik monopóliumokat kiépíteni és szabályozza a versenytársaikat, így hamar az oligarchák kedvencévé válik. Nem sokkal később már egy támogatói hálózatot hoz létre az oligarchák, a bűnöző főnökök és biztonsági tisztviselők (főleg korábbi KGB kollégák) számára. A segítségükkel gyorsan bekerül az új orosz állam legfelső köreibe.

1999-ben Borisz Jelcin az akkor még a belpolitikában kevéssé ismert Putyint jelöli miniszterelnöknek. A heves nacionalista Putyin félt, hogy Jelcin hagyja, hogy az Egyesült Államok domináljon Oroszországban is és a NATO körbevegye tagországaival a hazáját. Innentől kezdve Putyin terve az volt, hogy egy erős orosz államot építsen. Egy olyat, amely stabil a belpolitikájában és közben képes befolyást gyakorolni a szomszédaira is. Majd hamarosan meg is kapta az esélyt...

putin5.jpg

A poszt-szovjet káosz során fokozódó erőszak alakult ki Csecsenföldön, egy régióban, amely nem formálisan kivált Oroszországból a 90-es évek közepén. Csecsen háborús urak és terroristák megtámadták a határt és benyomultak orosz területekre. 1999 augusztusában halálos bombatámadások sorozata több mint 300 embert megölt több orosz városban, köztük Moszkvában is. Putyin az új miniszterelnök, rögtön a csecsen szeparatistákat tette felelőssé a támadásokért. Rendszeresen szerepel a televízióban és azt állítja, hogy meg fogja bosszúlni a támadásokat. Az orosz nép gyorsan elkezd köré gyűlni. Putyin népszerűségi indexe 2%-ról 45%-ra emelkedik a bombázások után. Újságírók később feltártak olyan bizonyítékokat, amelyek azt sugallják, hogy az orosz biztonsági szervezeteknek köze lehetett az moszkvai támadásokhoz, hiszen tudták, egy ilyen eset támogatást tudna kikényszeríteni az emberekből egy olyan karakteres vezető számára, mint Putyin. Az ezzel kapcsolatos nyomozás darabokra hulló feltételezésekbe zuhant.

putin3_chechnya.jpg

Szóval Oroszország egy népszerű és pusztító háborút indít Csecsenföld ellen. A fővárost, Groznijt szinte a földdel tették egyenlővé és egyes becslések szerint 80 ezren vesztették életüket. Kevesebb, mint egy év alatt Oroszország teljesen uralma alá vonja ismét Csecsenföldet. 1999 decemberében Jelcin váratlanul lemond, miután Putyin ideiglenes elnökké lép elő. A 2000. májusi választáson pedig hivatalosan is az ország elnökévé választják. Elkezdi saját képére formálni Oroszországot.

A pártfogás és a korrupció megmarad a fő eszközeinek, de gyorsan uralma alá hajtja az oligarchákat is. Megjutalmazza, akik támogatják és eltünteti, akik nem. A megszelídített oligarchiával Putyin szabadon építhette vízióját Oroszország határain kívül is. Ekkor még az Egyesült Államokkal való kapcsolata egészen jónak mondható. Putyin még vakációzott is George W: Bush elnök nyári otthonában. De ez mind hamarosan megváltozik.

2008 augusztusában Oroszország megtámadja Grúziát, egy volt szovjet köztársaságot. Gyorsan elcsatol két kisebb területet Grúziától, amit az egész világ elítél. Érdekesség, hogy Putyin nem volt elnök az invázió alatt. Az orosz alkotmány alapján az elnök összesen két egymást követő terminust tölthet pozíciójában, nem többet. Azonban azt, hogy hány alkalommal lehet valaki elnök, nem limitálja. Így hát Putyin a miniszterelnöki pozíciót tölti be ekkor, amíg az általa kiválasztott utódja, Dmitrij Medvegyev kerül az elnöki székbe.

putin2.jpg

Amikor Barack Obama lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke 2008-ban, megpróbálja ismét helyrehozni az amerikai-orosz kapcsolatokat. El is ér valamiféle haladást. Például sikerül limitálniuk mindkét ország nukleáris arzenálját. Azonban Putyin paranoiás marad Amerikával szemben és ellenáll ezeknek az új közeledésnek.Rendkívül zavarják Putyint az amerikai intervenciók a Közel-Keleten, legfőképpen a 2011-es líbiai. Nyíltan kritizálja Medvegyevet, amiért nem vétozza meg az amerikai katonai beavatkozást az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ezután Putyin bejelenti indulását a következő elnökválasztáson, amit 2012-ben hatalmas fölénnyel meg is nyer.

Putyin harmadik elnöksége ismét káoszban kezdődik, ezért megerősíti az autoriter kormányzási stílusát otthon és a katonai politikáját külföldön. És mindkét fronton megmutatja, hogy az információ szerzésének és kezelésének nagymestere. Amióta 2000-ben először lépett hivatalba, Putyin rövid pórázon tartja az orosz televíziót. Tulajdonképpen minden hírcsatorna egy-egy állami propaganda gépezet. A kormánya dönti el, hogy melyik történet és hír kerülhet az éterbe és hogyan - Putyint mindig erős orosz vezetőként bemutatva. 2012-ben elkezdi korlátozni az emberi jogokat és civil szabadságjogokat, amivel egyértelművé teszi, hogy az ő Oroszországában nincs helye az elpártolóknak és a másképpen gondolkodóknak. Az állami televíziót használva például a feministák és homoszexuálisok ellen vezet intenzív kampányt.

Putyin ráerősített az agresszív külpolitikájára is. Hagyományos katonai módszereket használt, úgy mint fegyvereket és harcgépeket küldött, hogy segítséget nyújtson Bassár al-Aszad diktátornak a véres szír polgárháborúban. De Putyin rezsime fejlesztette ki az egyik leghatékonyabb kiber hadsereget a világon, amit arra használ, hogy pusztítást végezzen nyugaton. Ezek a hackerek elloptak titkos amerikai információkat, meghackelték politikusok email fiókjait, s még Grúzia internetét is sikerült kikapcsolniuk, amíg megszállták az országot. S mint ahogy bebizonyosodott megpróbálták szabotálni Hillary Clinton elnökválasztási kampányát 2016-ban. Orosz hackerek propaganda kampányokat is indítottak Európa-szerte, hogy a helyi jobboldali jelölteket támogassák. Putyin célja ezzel az, hogy elmélyítse a politikai megosztottságot a nyugi demokráciákban. 2014-ben a Putyin vízió Ukrajna megtámadásában tetőzött. Ukrajna elnöke nyitott a nyugat felé és félő volt Oroszország számára, hogy esetleg csatlakozna a NATO-hoz is. Így hát orosz hackerek elindítottak egy propaganda kampányt az ukrán elnök ellen, ami orosz-párti tüntetéseket eredményezett az ország keleti részében. Ezután beküldte Ukrajnába az álcázott katonáit még a nagyobb erőszakhullám előtt. Majd váratlanul a Krím-félszigetét annektálta. Folyamatosan támogatja a krími harcokat, ahol 2017-re már több mint 9 ezer katona vesztette éltelét. A világon mindenhol tüntetnek az akciója ellen, de Putyin nem adja fel. Úgy tűnik, hogy az agresszív külpolitikája meggyengíti a szomszédos államokat, az oroszokat pedig egyre inkább maga mellé állítja. Bár ezek legjavát mind a saját népe kárára teszi. A támadásait kemény szankciók követték nyugatról, amelyek korlátozzák az orosz üzletek nemzetközi kereskedelmét. Az orosz valuta hatalmasat zuhant és az energia ipar, amire Oroszország támaszkodik az összeomlás szélén áll. Nehéz elképzelni, hogy ilyen körülmények között hasonlóképpen tudja folytatni a putyini politikát az ország. De Donald Trump elnöksége új reményt hoz Putyin elképzeléseinek. Trump retorikája híresen enyhe Oroszországgal kapcsolatban. Ő képes lenne szankciókat felemelni és meggyengíteni a NATO-t, amivel felszabadítana nagy teret és feszültséget Putyin országának, hogy ismét uralkodó nagyhatalom lehessen.

U.i.: Bármilyen hasonlóság a magyar közélettel csupán a képzelet szüleménye. 

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaciamagyarul.blog.hu/api/trackback/id/tr9412594205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tibor bá 2017.06.16. 12:42:50

A cikk sima történelem hamisítás.

2017.06.16. 13:16:47

Forrásnélküli, javarészt szubjektív iromány, ráadásul rettentő stílusban, hol jelen időben, hol jövő időben, de folyamatosan rémesen tálalva, szóval végig se olvastam.

Egyallampolgar 2017.06.16. 13:20:02

@Tibor bá: "A cikk sima történelem hamisítás."
Ez meg így egy nagyon fingás. Egy büdös semmi. Van egy cikk, alatta meg egy Tibor bá' néven egy ilyen komment? Akkor most az állás döntetlen? Talán le kéne írni, hogy melyik állítással mi a probléma nem?

Én köszönöm a cikket, nekem tudott újat mondani.

Ahmed H CIA terrorista 2017.06.16. 13:21:30

Ez egy CIA- propagandahablaty.

Ukrajnába nem tört be senki. Ahogy Grúziába se.
Na persze, az amerikai katonai tanácsadókat leszámítva, akik részt vettek az orosz kisebbség gyilkolászásában.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.16. 14:17:59

Napjaink legnagyobb politikusa. Ráadásul populista politikus, így tevékenysége kiemelten hasznos.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.16. 14:20:25

"heves nacionalista Putyin"

Sose volt nacionalista, sőt a nacionalisták sokszor kritizálják őt.

"2008 augusztusában Oroszország megtámadja Grúziát"

Nem támadta meg.

"Ukrajna megtámadásában"

Ami sose történt meg.

David Bowman 2017.06.16. 14:44:57

Az megvan, hogy Bush a CIA vezére volt?

David Bowman 2017.06.16. 14:45:42

Grúzia támadta meg Oroszországot.

bokrif 2017.08.10. 23:37:10

@David Bowman: az idősebb Bush volt CIA igazgató és csak egy évig...

bokrif 2017.08.10. 23:39:52

Nem a legjobb cikk. Jóindilattal azt mondanám elég sok egyszerűsítés van benne.
süti beállítások módosítása