Moszul visszafoglalásával az Iszlám Állam összeomlása látótávolságba került. De a terrorista csoport bukása több komoly kérdést is felvet. Mi vár a világra az ISIS után?
Az ISIS néven ismert terrorista csoport vesztésre áll. 2014 végére magának tudhatott egy Nagy-Britannia nagyságú területet 11 milliós lakossággal. De mára elvesztette területének 60%-át és nagyjából 2,5 millióan laknak csupán a még általuk uralt régiókban. Ez a jelentős csökkenés annak tudható be, hogy minden oldalról harcolni kényszerülnek az ellenségeikkel: nyugaton, Szíriában a törökök által támogatott felkelőcsoportokkal, északon az Egyesült Államok segítette kurd harcosokkal, kelet és dél felől pedig a szintén amerikaiak által pártolt iraki hadsereggel. Ez az iraki hadsereg érte el az elmúlt hónapok legnagyobb sikerét, amikor visszafoglalta az ISIS legnagyobb városát, Moszult, ami a csoport iraki fővárosa volt. Ez egy szimbolikus vereség volt a terroristák számára. Moszul volt a helyszíne ugyanis az Iszlám Kalifátus kihirdetésének 2014 júniusában, ami megkülönböztette az ISIS-t más terrorista szervezetektől. Már nem csupán dzsihádista harcosok határokon átívelő láncolata volt, mint az al-Káida, hanem valóságos területet birtokoltak. Ezt a területet nevezték el Iszlám Államnak. Moszul elestével, elég közel kerültünk ahhoz, hogy az Iszlám Állam, mint terület megszűnjön. De mi fog történni, ha az ISIS-nak vége?

Az első probléma, hogy ezek a harcosok haza fognak menni. 2014-ben, amikor az ISIS hatalmas területeket foglalt el Irakban és Szíriában, külföldi harcosok tízezrei érkeztek, hogy csatlakozzanak a Kalifátushoz. Az ENSZ szerint 2016-ra 30 000 külföldi harcossal bírt az ISIS, akik 100 különböző országból érkeztek. A legtöbbjük Tunéziából, Marokkóból, Jordániából, Szaúd-Arábiából érkeztek, de százak csatlakoztak Belgiumból, Németországból, az Egyesült Királyságból és néhány tucat személy az Egyesült Államokból. Ezeket a harcosokat különböző okok vonzották az ISIS-hoz, de a legnagyobb talán az volt, hogy valódi területtel rendelkezett a csoport, ahol képes volt felépíteni egy államot az iszlám jogrendszer szélsőséges értelmezésén alapulva. Ezt a sajátos értelmezést erőszakos videókon és online magazinokban terjesztették, amivel az ISIS propaganda célja az volt, hogy bátorítsanak az élet minden területéről embereket, nem csak harcosokat, hogy vegyenek részt a dicsőséges Iszlám Állam felépítésében. És nemcsak fiatal férfiak csatlakoztak, de érkeztek nők, gyerekek és egész családok is. Most hogy az ISIS területe csökken és az állam, amit felépíteni próbáltak szétesőben van, mindenkinek, aki túléli a harcokat, találnia kell egy új hazát. Ez pedig egy hatalmas probléma, mivel sokukba sikeresen belenevelték a szélsőséges tanokat, mindannyian jó összeköttetésekkel rendelkeznek és képesek terrorista támadásokat végrehajtani.
Hasonló dinamika mentén történtek az események az 1980-as években Afganisztánban. Külföldi harcosok ezrei érkeztek az afgán mudzsahedek segítségére a szovjet megszállás idején. A megszállás végén ezek a harcosok pedig szétszóródtak különböző szélsőséges területekre, úgymint Boszniába, Csecsenföldre, Szomáliába, Szudánba és más országokba. Ezek az Afganisztánban edzett katonák egy laza nemzetközi dizshádista hálózatot építettek ki. Így mindegyik országnak, ahol éppen tartózkodtak közvetlen kapcsolata lett az al-Káidával és Oszáma bin Ládennel. Ebből a nemzetközi csoportból kerültek ki azok a személyek is, akik a Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadást véghez vitték 2001-ben. És pontosan ez ad aggodalomra okot, hogy az ISIS harcosok valami hasonlót terveznek majd, de ez esetben otthon, ami számukra lehet Európa is.

A második probléma, hogy mi fog történni a helyszínen állomásozó amerikai hadsereggel, miután az ISIS elbukik. Jelenleg az Egyesült Államok helyi erőket segít Irakban és Szíriában, hogy legyőzzék a terrorista szervezetet. Nagyjából 1000 amerikai katona van Szíriában és 6000 Irakban. Az Iszlám Állam iraki központja, Moszul már elesett, jelenleg az amerikaiak abban segítenek, hogy a szíriai ISIS fővárost is vissza tudják foglalni. Ahogy mindkét központjuk elesik, az Iszlám Államnak nincs más esélye, mint kiterjeszkedni a vidéki területekre. Trump elnöknek két választása lesz: 1. a hadsereget ott tartja, amivel még nagyobb veszélynek teheti ki katonáit vagy 2. visszahívja az amerikai csapatokat, amivel kockáztatja, hogy a régióban polgárháború tör ki ismét. Az első opció hatalmas politikai kockázatot jelentene Trump számára. Az elnökválaszási kampánya során ugyanis megígérte, hogy nem keveredik külföldi háborúkba, hogy amerikai pénzt, időt, munkát, erőforrást csak az Egyesült Államokba fektet be. Szóval, ha az elnök a régióban szeretné tartani a katonákat, azzal elismerné, hogy a kampányában hirdetett politikai filozófia ellen akar menni. A második opció azonban szintén kockázatos lehet Trump számára. Az amerikai katonák kivonásával megnőne az esélye, hogy eddig elképzelhetetlen agresszió törjön ki a régióban. És itt érkezünk vissza az alap problémához. Ugyanis 2011-ben, amikor Obama elnök hazahívta a katonákat Irakból, a síita kormány felhatalmazva érezte magát, hogy a elnyomja a szunnita lakosságot. Az ő védelmükre jött létre egy szélsőséges iszlamista terrorista szervezet, az ISIS. Bár nem egyértelműen következik az amerikai katonák kivonásából, hogy egy ISIS-hoz hasonló terrorista szervezet megint megalakul, de ez a fajta kockázat is létezik.
A harmadik probléma, hogy az ISIS egy konkrét területből, államból egy ideává válik. Eddig a pontig az Iszlám Államnak egyetlen célja volt, hogy megvédje a területét Irakban és Szíriában. Azonban úgy tűnik, hogy erre nem lesz képes a csoport. Miután a terrorista szervezet elveszti a területeit, ISIS-ból, az államból, ahova az emberek utaztak, hogy harcoljanak egy ideológia lesz, amiért az emberek harcolnak. És ez az ideológia nagyon meggyőző. Ez egy eszme, amiért a követői képesek ölni és képesek meghalni. Kialakulása elején az ISIS-ról azt gondolták, hogy ez egy csoport, amely saját területtel rendelkezik, amely szeretné uralni a saját államát, de legalább nem az al-Káida, nem egy terrorista hálózat, amely a nyugat ellen tervez terrorcseleményeket. Ez azonban hamisnak bizonyult 2015 októberében, amikor egy orosz utasszállító repülőgépet egy kézzel készített bombával felrobbantottak a Sínai-félsziget felett. Ez egy figyelmeztető jel volt, hogy mi várható. Az ISIS támadások hulláma érkezett meg Londonba, Párizsba, Nizzába és inspirálta az amerikai híveit is San Bernardinoban és Orlandoban. Azt érdemes megemlíteni, hogy ezeket a támadásokat nem mindig olyan személyek követték el, akik az ISIS tagjai voltak. Sok esetben a támadók a saját országukban radikalizálódtak. És ez a veszélye az ideológiának. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a kaliforniai San Bernardinoban 19 embert meggyilkoló házaspár és az Orlandoban 49 áldozatot követelő lövöldözést végrehajtó tetteiért is. A nyomozások azonban semmi konkrét kapcsolatot nem találtak a terrorista szervezet és az elkövetők közt. Az interneten keresztül váltak szélsőségessé.
Az ISIS tisztában van vele, hogy a propaganda sokat számít. És nagyon jók is benne. Rengeteg tagja van, akik angolul és arabul is beszélnek, van saját Facebook oldaluk, Twitter fiókjuk és elképesztő látvánnyal ellátott videókat készítenek, amelyek könnyen hatalmukba keríthetik az ilyen hívószóra hajlamos nézőket. Az Iszlám Állam annyira fontosnak tartja a közösségi médiafelületeket, hogy ezek kezelésére külön médiatiszteket készít fel. Ezek a tisztek öngyilkos mellény nélkül hajtanak végre támadásokat és válnak mártírrá szervezetükön belül. És ez ami a legnehezebb az ISIS-szal kapcsolatban. Le lehet őket győzni a terepen. Le is győzik őket a saját területükön Irakban és Szíriában. De egy államból egy ideológiává válik és egy ideológiát lehetetlen legyőzni.